Szomjúság esete forgott fenn

A Margit körúton vonszoltam magam, éppen lejöttem a Rózsadombról kissé kiizzadva, aztán a Millenáris felé tartván találtam a sarkon ezt a sörözőt. ha bajor, hát bajor, éppen aktuális, Oktoberfest van amúgy is. Némi töprengés után betértem, ember, aki amúgy nem volt a pultban, hát beügetett vendéget fogadni, elmondta, milyen sokféle sör van itt ám csapon, végig is néztem, aztán zavartan megkérdeztem, hogy nem hülyebunkóság-e egy bajor sörözőben Pilsner Urquellt kérni... de a derék vendéglátó azonnal a pártomra állt, sietve közölte, hogy ááá, nem, a németek nem tudnak olyan jó sört csinálni, mint a csehek, tehát abszolút helyén van a választásom. Na, hát így lett ebből egy korsó Pilsner, itt húzósabb az ára, mint másutt, 1900 forint fölött van egy korsó, de hát én kértem, ne panaszkodjak. Így aztán elszopogattam és elköszöntem, gondolom, pl. focimeccsek idején más itt a hangulat, röpködnek a tanult, intelligens vendégek szájából a bmegek és társaik. Most viszont béke volt, csend, nyugalom, és sör.