A hely nagyon népszerű ilyenkor, 40-50 méteres sorok állnak a napon minden sátor előtt. Mi is kiálltuk, ettem egy jó adag magyar sóletet, megvettük a szükségesnek érzett flódnit is utána, de inni már nem akartam zsidó kóser sört, ha egyszer van ez a Budai Parkszínpad, és itt, igen jó emlékeim szerint hidegkomlós Krusovicét is árultak. Most nem volt ilyen, beálltam a több hosszú sorból az egyikbe, de egy korsó hideg Staropramenért még mindig megéri végigállni. Az ember odaér, itt un "repohár"-ban kapod a sert, tehát meg kell venned azt is, a lány a csapnál unottan barátságtalan, a pénztárgépen villog, hogy adsz-e borravalót vagy sem? Közben merőn a szemembe néz a leány, Én meg. . . valahol belül azt kiáltom, hogy mi a búbánatnak adnék már borravalót ezért? Mi tö9rtént, amiért adhatnék? De ez egy pszichikai zsarolás, nem vállaltam fel a lázadást, benyomtam, hogy adok, és jó, rendben, fejjenek még le a kártyámról további 10%-ot. Tehát az 1100 forintos korsó Krusovicéhez (amit fületlen műanyag pohárban kapok) számoljuk még a repoharat ami 400 forint, meg a kikényszerített borravalót, szóval, 1600 forintért ittam egy korsó sört állva, mint a lovak. De aztán mit csinálsz a pohárral? Viszed magaddal a féliteres poharat a farzsebedben, hogy majd beváltsd a legközelebb máshol? Vagy visszaállsz a sorba visszakérni a pénzt? Beállsz, és pár perc ácsorgás után legyintesz a levegőbe, nem, ez nem éri meg, és leteszed a poharat ingyen a pultra, otthagyod, azaz adsz még 400 forint plusz borravalót. Hát, nem vagyok egy nagy üzletember. . .
