Egy gyors döntéssel átvágtunk a Deák téren, és máris az Anker közben találtuk magunkat. Régebben ez egy kihalt, ember és napsütés nem járta szűk kurfli volt, most viszont nem az! Nagyon nem! A turistafolyam ide is folyamatosan, megállás nélkül és éhesen áramlik. Van itt egy kis mexikói étterem is, de nem sok vizet zavart, amikor ott jártunk. A fősodor a Café Brunch hosszan elnyúló teraszán kötött ki. És ez annyira így van, hogy a bájos és kedves ifjú kiszolgálónő, angolul kezdett el hozzánk is beszélni, mert fehér hollónak számítottunk, mint kiderült. Mindenekelőtt sört kértünk gyorssegélyként, és a kétféle csapolt közül az izgalmas nevű DDH Madhouse-t választottuk. Az AI szerint, és a felszolgálónő is ilyesmit mondott, ez egy duplán hidegkomlózott, 5,5 százalékos alkoholtartalmú New England IPA sör a budapesti Mad Scientist főzdétől. Legyen! És ha lehet, még akkor is, amikor legközelebb arra járunk, mert én az első korty után beleszerettem. Még inkább bodzavirág illatú, ízű, mint általában az IPA sörök, és van egy árnyalatnyi citrusosság is benne. Mindezen értékei mellett nem túlzás a 4 decis adag 2690 forintos ára. Ittunk már addig a hétvégén gyenge kommersz sört, abból elég is volt. Egy-egy szendvicset rendeltünk könnyű ebédként. Korrektek voltak, de semmi különös. Ami a helyet illeti, láthatóan senkit sem zavart az Anker köz szürke hangulattalansága, a terasz szinte folyamatosan tele volt jókedvű vendégekkel. Egy csapat elment, jött a másik. A benti, zárt helyiségben nem volt senki. Én is csak azért láttam, mert elmentem a mosdóba. Hogy ott már jócskán tele volt a szeméttartó a használt papírtörlőkkel, nem igazán tudtam felróni az dolgozóknak, akkora volt a vendégforgalom. Nem is emiatt fotóztam a mosdót, ami egyébként nem is szokásom, hanem a különleges, kő vagy kőutánzat mosdókagylót bemutatandó.
