Múltidéző

A II. János Pál pápa tér környékén keresgéltem valami helyet, ahol enni tudnék, mielőtt bevetem magam a nyóckerbe, és érdekes, hogy mennyi bolt be volt zárva ebédidőtájt. Volt, ami már elég régen. Egyre furcsább lett, kimentem a Népszínház utcára, ott végig a szokatlanul kihalt járdán, és ezt találtam. Igazi retró büfé, vagy gyorsétterem, vagy hívhatjuk akárminek. Sok házias, magyaros jellegű finomság, visszafogott kényelmi és higiéniai tényezők, nagyon szívélyes házaspár a pult mögött, de hát ki akarsz ülni a Népszínház utca kavargó kutyakoszába enni? Nem. Bent van egy kis falatnyi ülőhely a kirakat mögött, oda kucorogtam be. A krumpli valami furcsa papírral letakart tálcáról került el, a papír teljesen ráizzadt, rázsírosodott. Csirkecombot kértem, meg egy darab rántott csirkemájat, kaptam hozzá grátisz kéretlenül egy nagy rántott gombát is, és finom volt mindez, tényleg az volt! Egy tál krumpliért, rántott csirkecombért, májért, gombáért fizettem összesen 1.000 forintot!! Mondjuk a tálca az piszkos volt eléggé. Az evőeszközt, ami fém, egy többfunkciós ronggyal törölgette el az úr. De ha ezeken túl tudtad magad tenni, akkor jót ettél.