Kívül szép, belül romlott

Kora tavasszal jártam itt a párommal. Egy hangulatos szombat délutánt szerettünk volna eltölteni a Vár lábánál, de ez nem sikerült, sőt sikerült elrontaniuk a hangulatunkat a nap hátralévő részére. Szóval ha legközelebb hangulatos délutánra vágyom a Várban, egy szendviccsel és egy termosz teával a hátizsákban baktatni a Jávorka Sándor lépcsőn - jobb választás.
Bécsi szeletet, Fish and Chipset rendeltünk és menta teát. Amit kaptunk:
A tea - meleg víz volt tulajdonképpen. Friss menta levelek voltak beletépkedve a bögre vízbe. De mégiscsak meleg víz lett a végeredmény.
És ezután jött a döbbenet: mindkét fogás szó szerint el volt áztatva az olajban. Tocsogott. Próbáltunk pozitívan hozzáállni. Nem akartunk problémázni, ragaszkodtunk a romantikus kora tavaszi hangulat attitűdhöz. Ezért még ettünk néhány falatot, hátha mégsem olyan rossz mint elsőre tűnt, mégiscsak a Dérynéban vagyunk. De néhány falat után egyszerűen nem bírtuk tovább, annyira olajos volt, hogy egyszerűen a gyomrunk nem tudta befogadni. Nem kívántuk ezt a helyzetet. Szóltunk a pincérnek. Ami ezután történt az megalázó és méltatlan. Jött a főpincér és majdhogynem csalónak titulált bennünket, azzal, hogy mért nem rögtön szóltunk, hanem megettük majdnem a felét, és most akarjuk visszaküldeni az ételt. Aztán jött az üzletvezető - [moderálva - a szerk.] aki támadó, lekezelő és kioktató modorban a szemünkbe mondta, hogy nem igaz, hogy olajos az étel. Annyira bántó és váratlan volt ez a reakció, hogy elsírtam magam.
Valószínű, hogy az oda járó politikusokkal nem beszélnek így, és ha drága öltönyben, márkás karórával, luxusautóval érkeztünk volna, akkor sem ebben a bánásmódban részesülünk. Ezt a megkülönböztetést mindvégig érezni az étteremben.
Csak Egy ott dolgozó kért csak csak elnézést tőlünk és elismerte hibájukat, mondta, hogy ő megkóstolta a konyhában a tányérunkon lévő ételt és valóban olajos volt, hogy valószínűleg tovább benn hagyta a szakács az olajban. És, hogy megérti, ha soha többé nem megyünk hozzájuk vissza, ő is ezt tenné. Jólesett ez a vigasz.
valóban soha többé nem akarunk oda visszatérni, bármilyen klasszul ki van találva az arculatuk, a vendégszeretetről és szakácsművészetből még sokat kell tanuljanak.
Egyébként a fogyasztott étel árának a felét ki kellett fizessük.