Temető után

Kicsit felemásra sikeredett a szombati ebéd. Temetőlátogatás után a Jardinette-be indultunk, de a kapuban közölték, hogy minden asztal foglalt. Átjöttünk ide, itt meg egy idősebb hölgyön kívül nem volt senki, azaz de, egy kis konyhaszag még a levegőben. A választék rendkívül barátságos, otthonos ételek, nem is drága a hely, a fogadtatás is kedves volt. Kértem is rögtön egy tavaszi borsólevest, nagyon ízlett. Azután egy bácskai rizseshús lett volna a következő, mert amúgy imádom, és ritkán jutok hozzá,, de ez nyomasztó volt. Nem is értem... agyonsózott, keményre, rosszra pirított, és elképesztően zsíros, nehéz étel volt ahhoz képest, amit én bácskai rizseshúsnak ismerek. Meg is hagytam a háromnegyedét. Pedig az étteremben nem főznek rosszul, a feleségem rántott gombája ízlésesen is volt tálalva, finom is volt, megkóstoltam, a lányom sajttal töltött húsában sem volt semmi kivetnivaló. Azt azért jegyezzük meg, hogy a gombához is és a húshoz is külön kellett szólni, hogy járna hozzá mártás, amit utólag meg is kaptunk. Szóval ez nem nem jött itt össze, az én részemről ez egy hármas, de mivel mindenki kedves volt, a gomba is rendben volt, igaz, szokatlanul aprófejű, de az étteremre magára nem neheztelek, megebédeltünk hárman, szóval, akkor inkább három és fél.