Volt ez jobb is

Ma, a Marcellóból jövet benéztem az Arnoldba, kedves emlék, emlékszem, milyen jó kis hangulat érinti meg itt az embert... a hangulat most valamiért kívül maradt az ajtón. A szép lány a szívélyesség leghalványabb árnyalata nélkül fogadott, mondjuk inkább, hogy nyersen és kurtán, én egy presszókávét kértem, meg is kaptam viszonylag gyorsan, és tényleg nagyon finom volt, de aztán csüggedten ültem és néztem magam elé. Mi változott meg? Büdös vagyok vagy fésületlen? Megittam, fizettem, nem sokat kell itt fizetni, a közeg még mindig nagyon vonzó, hogy egy galériában kávézol, de a lélektelen kommunikáció most azt mondatja velem, hogy nem kell ide annyira sűrűn járnom.