Kint a végeken

Még kifelé mentem a reptérre, és eszembe jutott, hogy ma mikor és hol eszem valamit, amikor a szemem sarkában feltűnt s Sárkány Center. A manóba is, hát ez biztos megfelelő lesz! Tömbökön keresztül csak Sárkány Center, ez biztos tele van autentikus ázsiai kajáldákkal! Megvártam a nejemet, aki leszállt, aztán mondtam, hogy na, akkor menjünk ide. Ez akkor úgy néz ki, hogy nem hajtok fel a gyorsforgalmi útra, hanem inkább lent bukdácsolok, és egyszer csak ki van írva, hogy arra van a Sárkány Center. Belül egyiirányú, nem célszerű a kaput eltéveszteni. Autó letesz szabad parkolóban, lássuk, hogy vannak az éttermek? Nem nagyon vannak. Mindenféle árus van, étterem alig. Párszáz méter séta, azután megvan ez az un. ázsiai melegkonyha, azaz vietnami étterem. Kívülről viseltes egy darab, belülről meg mint egy gyengébb SZOT-üdülő. Hát akkor ez adatott. Szőkére festett kelet-ázsiai lány, nem nagyon beszél, mutat az étlapra. Ok, fogjuk, visszük. A választék azért az átlagnál jobb. Én húslevest ettem rákkal, nejem grillezett kacsát, én meg másodiknak békacombokat. Ez viszonylag ritkábban akad. A leves gyorsan jött, hozzá meg a fokhagymás ecet, meg a citrom. A csípős az asztalon a tubusos kommersz. A leves nem túl sok, de ízletes, élvezetes. A békacombok lassabban készültek el, mint a kacsák, azt hiszem, egy szakács van, ő szolgálja ki a ritkás forgalmat. De finom volt. Viszont ázsiai éttermekhez szokva viszonylag kis adagnak találtam, nem is laktunk jól, sült banánnal és sült ananásszal pótoltuk. Ez így mind viszonylag átlagos, az ételek íze kiérdemelte a négyest.