Fogyasztás a város ütőerén

Későn este kiszivárogtam a Béke szállóból (sznobabb nevén Radisson Blu Béke Hotel), és mivel ott nem ettem rendesen, csak ilyen konferencia-szintű rágics-cateringet, hát valami vacsorát kurkásztam a szunnyadni készülő körúton. De éppen a minden zárva-formáját hozta a város, ember alig az utcákon, mintha egy járási székhelyen lennék, így aztán elcsatangoltam az Istanbulig, ácsorogtam egy darabig, mert túl sok jó emlékem nem volt róla, aztán megszólalt a tücsök a zsebemben, hogy na, mi van nagyokos, akkor most fintorogsz és éhes maradsz vagy bemész és eszel? Így aztán bementem és ettem, gyros tálat kértem, vegyes körettel, és vegyesen csirkéből és borjúból, a fazon a kis pénzes kezével, amivel a pénztárban átveszi a bankót, nyomta rá a kajára a pitát, az evőeszközök viszont nagyon példásan voltak megfelelő helyen, tzatzikit is kértem, bár ne kértem voltam, pocsék íze volt, a tálnak meg semmi különös, legyűrtem a vacsorámat és eltöprengtem, hogy egy tál gyorséttermi kaja, nem is olyan finom, aztán már többet fizettem 5000 forintnál. Hát, így jártam.