A terasz kifejezetten tágas, kellemes, csodás a panoráma a Dunára és a pesti oldal felé. A hely fiatalos, kicsit kuckós jellegű, párnázott ülőhelyekkel. A személyzet fiatal, leginkább magukkal és saját szórakoztatásukkal voltak elfoglalva, illetve mindenféle háttérmunkálatokkal, a vendégekkel azonban kevésbé. A személyzetből talán egy lány volt, aki magyarnak tűnt, legalábbis magyarul (is) beszélt, a többiek, a barista fiatalember, az ázsiai pincér hölgy azonban nem is beszélt magyarul. A francia nyelv azért Magyarországon nem éppen sokak által beszélt/ismert, de angolul is lehetett boldogulni. A bisztró közepén egy elég széles lépcső halad a felső szintre, amely a vendégek számára nem volt nyitott, s e lépcső eléggé leredukálja, lefoglalja a belső teret. A lépcső alatt egy játékgép kapott helyet, de nem volt bekapcsolva/beüzemelve. Az árak a budapesti árnál némiképpen magasabbak. Meleg ételeket nem láttam, a szendvicsek - mi más, mint bagett - viszont dúsak, jól néztek ki, jó minőségű alapanyagokkal (2790/3490 Ft). A Latte 1390 Ft-ba került, korrekt volt. Ami zavart végig a helyen, hogy olyan volt a miliője, mint egy zártkörű klubnak, szóval amolyan bennfentes helynek tűnik. Aki csak úgy véletlenül erre vetődik, azt is kiszolgálják, kap enni-inni, ha kér, de sosem fogják klubtagnak, idevalósinak tekinteni, sosem fog olyan szervízt kapni, mint a törzsközönség. Egyébiránt bizonyos szempontból a franciák kb. így viselkednek a hazájukban is a náluk élő külföldiekkel, pl. az ott élő magyarokkal (de nem a magyaron van a hangsúly most, ez csak példa). A mosdó a folyosón található, közös az intézet többi részével - könyvtár, nyelvtanfolyamok, francia klubok - , emiatt a tisztasága javítható. Összességében 4 pontra taksálom.
2024. december 7., csoporttal járt itt
