Elegancia és Hungaricum ötvözete a belvárosban

Megközelítés: Fekvéséből adódóan nehézkes, autóval érkező vendég a szomszédos utcában tud megállni, ez nem túl kényelmes, de belátható hogy nehezen orvosolható ...
Belépéskor: az ajtóban fogadják a vendéget, kabátot lesegítik és a kedves ruhatáros lány intézi a továbbiakat.
Hely: Eredeti Zsolnay csempék, klasszikus századfordulós belvárosi belső. Tetszik, az elegancia nem telepszik a vendégre, de mégis sugárzik az igényesség. Tradicionális elegancia ...
Ételek: fogadó ételként helyben sült isteni kenyér szeletkék fűszervajjal. (kérésre hoznak még, vigyázni kell, mert az ember hajlamos lenne jóllakni vele)
Meleg előételként tökéletes a fokhagymás vargánya, majd egy hibátlan médium rare borjú-steak széles metélttel. A bélszín tökéletesre sült, perfekt kéreg, szép rózsaszín rostok, nagyon jó, mint ahogyan a hozzá felszolgált bor is (ha jól emlékszem szekszárdi cabernet franc a ház bora, passzol hozzá)
A csoki ropogós megpróbál bűntudatot ébreszteni a késői kalória-bűnözésünkért, de a hozzá adott cseresznye mártáson elcsúszik a lelkiismeretünk, megérdemeltük.
Ár: elviselhető, a hely színvonalához és a felszolgált ételek minőségéhez képest kifejezetten barátságos.
A felszolgálók nem tolakodóan, de mindig jelen voltak amikor szükség volt rájuk, várni szinte sosem kellett, az ajánlott borok mindig összhangban voltak az ételekkel, összességében
valahogy így kellene kinéznie a vendéglátásnak mindenhol. Bárhogy kukacoskodnék, nem tudok negatívumot felidézni ...