Új hajó a vietnami flottában

Netes hirdetés volt, arra kaptam szimatot, aztán így jutottam ide. Jóindulatúan figyelmeztetlek, hogy ne akarj te is ittjatrtam-zombi lenni, nem könnyű kórság ez, éppen elég annak a néhány szerencsétlen terheltnek, aki ezzel a sorscsapással él, hogy meghallja, hogy nyílt valami litylötty étterem valahol, ilyenkor beopálosodik a szeme, és monoton mormolással indul előretartott karokkal, hogy tesztelni, tesztelni... ilyenkor nem vezet háztartást, nem dolgozik, nem nevel gyereket, unokát, semmit, csak megy a szenvedélybeteg és eszik. Ez a viszonylag új vietnami étterem a hajdani Buda egy jobb részén, a Mészáros utcában nyílt és egy hajó-fílinget ad elő. Valahogy erre van ráhúzva a dizájn. Talán a Floating Markets adta az ötletet. Szóval, hosszú, vékony ázsiai hajóknál ülhetsz, az az asztal, két szint van, egy félemeletnyi felső meg egy félemeletnyi lent, és persze benne a hajós ülőkék. Nem nagyon voltak rajtam kívül vendégek, egy hónapja nyílt ez, nem nagyon lakták még be, nem tudom kik fogják, a környéken lakók talán, itt ugyanis parkolni esélytelen. Én is villamossal jöttem. De a beruházás nagy és szép., van benne fantázia. Vietnami lány is szép meg kedves, magyarul még nem tud, de nem is erről szól ez a dolog, angolul elboldogulsz. Az éttermi kínálat mondjuk, hogy közepes, nem túl érdekes, az étlap megpróbál színvonalat mutatni. Phot kértem marhahússal, többfélével lehet, aztán meg pad thait kacsával. Leveshez jött, ami jár, citrom, fokhagyma, vágott chili. Minősítsük közepesre. De az, hogy még bele sem ettem a levesbe, de már kihozták a másodikat is, na, az már méltatlankodásra kényszerített. A fenébe, amikor a Lenin MGTSZ-ben megkapod a menzát a Mari nénitől, akkor ok, hogy a leves meg a második együtt van a tálcádon. De ez mégis egy önmagát étteremnek álcázó intézmény, ahol asztalnál rendelsz, és felszolgálnak. A leányt megleptem a problémámmal, megijedt, mondta, hogy elviszi, mi legyen, mondtam, hogy ok, hagyjuk akkor már itt... mit tudom én, mit csinálnak vele a konyhán, hiszen már készen van. A második, mikor odaértem, jó ízű volt, de valami hiányzott belőle... mi? Hát a kacsa! A leány 5 perc múlva nagy szorri-szorrizás közben kihozta külön tálon, mondta, sajnálja, még csak most kezdtek, majd belejönnek... Na, hát így eszegettem én ott, aztán kértem egy un. vietnami mangó italt, kiderült,. hogy ez egy dobozos üdítő, ami nem tett igazán boldoggá. Tegyük még hozzá, hogy elég hideg volt az épületben, nagy lenne ezt kifűteni, az ebédem nem volt túl drága, 7000 forint körül megúsztam, a végén az idősebb hölgy nagyon kedvesen még egy doboz keleti édességgel is megajándékozott, és vár vissza.