Akkor most hol is vagyunk?

Korábban Bodrogi Ádám saját magáról (vagy a papájáról) elnevezett eléggé felkapott és a médiában is futtatott étterme működött ezen a helyen, ahová mi is sokat jártunk. Aztán egyszer, évekkel ezelőtt az autóból láttam, hogy a cégér lekerült, gondoltam, na ez is megszűnt és sokáig a tájára sem mentünk a helynek.
Tavaly ősszel meghívásra mentünk ide ebédelni, és egy kicsit meglepődtem azon, amit tapasztaltam.
A berendezés, a stílus, a hangulat, az ételek szinte ugyanazok, mint korábban, csak a Bodrogi logó tűnt el mindenhonnan.
Klasszikus Bodrogi ételsort ettem, Gyula bácsi harcsakrém halászléjét (amiről egyszer elmondta a rádióban, hogy addig az étlapon lesz, amíg az övék az étterem, de ezek szerint még az után is), és a korábban is mindíg kiváló szuvidolt tarját. Desszertnek megvolt a kedvencem, a Bodrogi féle túrógombóc is.
Úgyhogy az ételek rendben voltak, és ha nincs kiírva az ajtóra, hogy Pane Vino, Isten bizony azt hiszem, a Bodrogiban ülök...:)