Egy négyes nyalat

Nekem megér egy négyest. Melegben vonszolódtam arra, Arany János, Podmaniczky Frigyes stb. aztán mielőtt leszálltam volna a metró nevű közösségi kriptába, szememet a Partisanra vetettem. Mi a fenétől lesz Partisan egy fagylaltozó? Hát mindegy, meghökkentő, bevonz. Kértem egy mangót és egy pisztáciáét, ha már Közép-Európában a legjobb. Persze végignyalni ezért akárhány országot inkább elhiszem. Lány kedves, ülőhely nincs, ahogy a ZigZag nevű vezérlőcsillag is említette, pohárba kértem, külön pénz, aztán töketlenkedtem a téren, láttam, hogy mások pofátlanul odaültek a partisanos fagyikkal a Starbucks kinti asztalaihoz, de ez elég nagy taplóság, a máshol vett kajával igénybe venni az infrastruktúrát. Úgy, hogy én valami kis homeless-padra ültem, jó nekem az. A fagyi jó volt, de éppen aznap délután rándultunk ki a Verásba a nejemmel, ott is ettünk pisztáciát, hááát, nem esküdnék meg rá, hogy ez volt a jobb Partisan-számlám: egy-egy gombóc 600-600 Ft, a pohárka meg még 100.