Visszatérek

Egy csütörtök este 6 körül tértünk be ide. Mivel nem először jártunk itt, azt gondoltuk nem ér bennünket meglepetés. Az étterem maga a régi megszokott képet adta és még a felszolgálók megszokott kedvessége sem okozott meglepetést, mindjárt ajánlottak egy csendesebb asztalt. Az étlap annál inkább meglepő volt. Szinte alig tudtunk választani, annyi remek fogás szerepelt rajta. Szerencsére felszolgálónk Zsolt az ital és étel választásnál is remek javaslatokat adott. A húsleves, illetve a korhelyleves csak azért kapott 5 osztályzatot, mert ez volt a legmagasabb. Remek ízvilág, tartalmas és karakteres levesek. A főételnél kicsit szkeptikus volta, mert nekem a Brassói a gyengém és volt már "szerencsém" kevésbé jó kivitelezéshez. De nem itt és nem most. Amikor megérkezett a Grillezett kalamárival (másik főétel) már a tálalás sokat mondott. A burgonya és a hús formázása remekül sikerült, sem túl nagy, sem túl apró, harmónikusak voltak, illettek egymáshoz. Az ízek pedig még ennél is ütősebbek voltak. Fokhagyma is pont amennyi kellett. A házi káposztasaláta pedig telitalálat volt. A séf egyébként szinte minden ételhez ajánl valami eredetit.. Remek. A Brassóinak egy "rossz" tulajdonsága volt csak. Engem függővé tett. Ezért biztosan visszajövünk. A desszert talalása, ízvilága szintén remek volt, bár a suffle kicsit túlkészült. Sebaj! Ennyi legyen minden étteremben a legnagyobb gond. Egy remek este élményével indultunk haza, köszönhetően Paulaner remek csapatának. Elköszönve Zsolt még meginvitált bennünket vasárnapra is, amikor a Sunday Branch kerül megrendezésre. Mit is mondhatnánk erre. I'll be back! Gratulálok, jó a csapat, csak így is maradjon!