Hosszú nyári estére

Megérkezéskor először végighallgattatták velünk aktuális vitájukat a felszolgálók, majd kedvesen köszöntöttek, mintha az előző két percben láthatatlanok lettünk volna.
Asztalt választhattunk, - volt bőven - bár mi csak a teraszt láttuk. Az olasz név után kicsit meglepődtünk a csak gépi prosecco rendelhetőségtől, ami pont olyan volt, mint a gépi cola. Ócska. 8:15-kor érkeztünk, előételt rendeltünk és kb 20 percen belül megrendeltük a főételt. Már a rendelésre is kicsit soknak tűnt a várakozás. A rendelésnél a felszolgáló megérintette partnerem karját, mintegy barátilag vagy leereszkedően?, amitől kerekre nyílt a szemem. Tintahalat és borjúhúst választottunk, amire egy szűk óra múlva, 9:30-kor rákérdeztünk. A saját, bizalmaskodó felszolgálónk szintén láthatatlan volt, (bár gondolom nem az etikett elleni vétsége miatt bújdosott el!, az elfogásra került idegen pedig kedvesen meghallgatta érdeklődésünket a főételek után, majd csak vadászat után sikerült kicsalogatni a választ belőle, miszerint sajnos (?) "teltház" van, ezért kell várni. Csodálkoztam volna, ha azt a választ halljuk, hogy elfelejtettük leadni a rendelést, bár bizonyára közelebb állt a valósághoz. Megjegyzem K. R. tv-s 4 fős társasága, akik utánunk érkeztek, már befejezte a vacsorát. Az alsóbb zárt helységekből megközelíthető mosdó meglátogatása alkalmával megbizonyosodtam róla, hogy egy teremtett lélek nem volt a lenti helységekben. Felszolgáló volt bőven, a "placcnak" háttal egymással remek kontaktusban.
Az ételek minősége szerencsére jó volt, bár a desszertnél az egyikben csalódtunk (tejcsokis profiterol).
Hát így lessz hosszú, egy kellemes nyári este, amit várakozással tölt el az ember, egy igényesnek mondott rózsadombi kerthelységben.