Római utazás

Borongós, beteg nap volt, én is beteg voltam, vagyok is, szóval pár napja mentem át a Csalogány utcán, aztán ott volt szemben ez. Kapóra jött. Kicsit bemenni, melegedni, enni kitűnő lesz. Talán valami kifőzde. Gondolkodtam, hogy miért Roma... összehozható a cigányokkal, az első kerület? Lássuk! Na, nem Roma, hanem Róma, hosszú Ó-val, és akkor már biztos valami olaszos pizzéria, meg a kirakatban, valami antik mozaikféle is látható az üvegen. De nem, az sem, Egy magyaros kifőzde. ZigZagot elolvastam, és már némi ismeretekkel felvértezve léptem be. Picike hely, egyedül vagyok, hát úgy szorul nekem egy asztal a kirakat mellett. Ketten az utcán is esznek, a szürke, nedves nagyvárosi télben. Jó hívószó volt a rakottkrumpli, egyből rákérdeztem, de sajnos már elfogyott, jó, akkor a rántott csirkecomb... sajnos már az is elfogyott. Ehh... szóval kértem egy levest, az jó volt, meleg volt, kérés nélkül erőspaprika, az is jó volt, aztán kértem a bácskai rizseshúst. Nos, ez nem volt annyira olyan, mint amit szeretek, a savanyúság hozzá sem volt nagyon finom, így aztán meghagytam a felét. Ez nem menü volt, étlapról rendelés. Így aztán ezért ott hagytam 6384 forintot, nem, ez nem az igazi Kánaán. Kérdeztem a Cica nénit, akit ZigZag emlegetett, nem, ők már nincsenek, valakik mások viszik ezt a boltot valahonnan valahová.