Az egyetlen pozitívum, amit el tudok mondani a helyről, hogy van egy saját teraszuk, ahová ki lehet ülni a szabad levegőre, persze ez csak megfelelő időjárási körülmények esetén jöhet szóba, mint például az első áprilisi tavaszias, napsütéses délutánok egyikén. A benti részben csak 4-5 asztal van, ráadásul nagyon szűkösen a sorban állók, várakozók lábánál. Még egy pozitívum, ami nem utolsó szempont, a kávé jó volt, nem kiemelkedő, de korrekt, bár árban túlárazott. A kávék itt nagyobb adagok, mint pl. a tradicionális olasz kávéházakban vagy a specialty kávézókban. Viszont a kávéárak annyira emelkedtek mindenütt Budapest szerte, hogy már a Starbucks sem kirívóan drága annyira, mint ahogy korábban tapasztaltam. Bár láttam rendes porcelán csészéket a pult mögött, mégis papírpohárban kaptam a kávét, és kifejezett kérés ellenére sem adtak, amit csak annyival indokoltak, hogy bocs, de most nem tudunk rendes csészét adni. Szóval valós indoklás nem volt, de talán azért, mert nem volt idejük mosogatni (? ? ) Minden esetre a papírpohárért felszámoltak +20 Ft "cup charge" díjat, amit ugye direkt nem kértem, másrészt ilyen, bőven 1000 Ft feletti kávéárakba férjen már bele egy pár forintos papír pohár, nehogy már erre felszámoljanak plusz 20 Ft-t. Szánalmas, de tényleg. A kiszolgálás szervezetlen, aki erőszakosabb vendég, vagy tolakodik, azt hamarabb kiszolgálják. Az asztalok koszosak, ragacsosak voltak, az előző vendégek fogyasztásának maradványai, használt tányérok, szalvéták, szemét több asztalon volt otthagyva, a székek, asztalok összevissza eltologatva az eredeti helyükről. Nem találtam szemetest, ahová ki tudtam volna dobni a szalvétámat. A sima nem ízesített cappuccinóból a legkisebb méret 1090 Ft-ba került, a pohárdíjjal együtt 1110 Ft. A kávé annyira forró volt, hogy jó ideig ihatatlannak bizonyult, kint a teraszon a szélben próbáltam kihűteni. A pultban amerikai stílusú sütemények és szendvicsek voltak, de a kávén kívül ezúttal nem vettem mást.
