Ha már ott mentem el

Adódott a napokban, hogy kb. ott jöttem ki a Népstadion, Puskás Aréna, miegyéb kertjéből, ahol a Stifler leledzik éppen, adódott, hogy be is üljek egy étkezés erejéig. Kellemesnek mondható kerthelyiség, kicsit hendikep, hogy két nagyforgalmú út ékében, de hozzászoksz, négy perc után nem érzi az orrod a szmogot. Letelepedtem, barátságos pincér jön, hoz étlapot, kedves, oldott, beszélgetős fajta, de semmi tolakodás. Nekem meg bevillant, hogy régen majdnem mindig rántotthúst ettem, most meg már hetek óta egyszer sem. Hát nosztalgia, ide nekem a bécsiszeletet majonézes burgonyával. Laposra verték valahol, de jött. Falapon kapod. Asztalon, mivel kerthelyiség, hát hangyák is mászkálnak. Szevasztok régi zuglói hangyák - mondtam nekik. Az étel nem olcsó, itt a bécsiszelet a körettel 6200, a csapolt Pilsner meg 1290 forint. Azt írják, 15 féle csapolt sörük van. Ez jól hangzik. A saláta talán elbírt volna némi hagymát is, a hús egy kicsit száraz volt, a sör nem a tökéletesen friss. De jó volt minden. Fizetésnél kicsit más formát öltött az arcom, hívtam a fizetőt, jött, kérdeztem a szervízdíjról, igen, van benne. De az nem a borravaló! - figyelmeztetett nyomatékosan. Hát mi, alapítványi támogatás? Aztán odanyomta elém a kis fizetőkéjét és azon először meg kell nyomni, hogy 10, 20 vagy hány százalék borravalót gondolsz? Még a szervízdíjon felül. Ez szerintem tolakodó. Itt valami nincs rendben.