Volt török-kurd, simán kurdisztáni és 2-3 éve tibeti-kurd gyorsétterem is, ekkoriban egy tibeti menekült férfivel közösen vitték az üzletet, és tipikus tibeti fogások is szerepeltek a kínálatban. Több cikk megjelent róluk. Most kurd és magyar étkezde néven fut, az orientációt egyértelműen jelzi a bejárat fölött összefonódó magyar és kurd zászló. Kívülről tipikus belső-pesti keleti(es) gyorsétterem. Kis alapterület, jellegtelen, szürke berendezés, a lenti részen L alakú látványpult készételekkel, mikró, kiszolgálás és fizetés a pultnál, műanyag tálca, az emeleti galérián asztalok, helyben itt lehet enni. Az ebédmenü ára vonzó, 750 Ft a 2 fogás. 3 féle leves és 4-5 féle főétel közül lehet választani. A kurd konyhát bevallom, nem ismerem, de a kínálat részben a török gyorséttermek egytálételeire hajaz (gyros és falafel nélkül), de vannak magyar/magyaros fogások is. Karfiollevest és zöldséges csirkét ettem főtt krumplival. Jó nagy adag mindkét fogás. A leves csordultig rakva karimáig, ami a meredek lépcsőn egyensúlyozásnál plusz nehezítő körülményt jelent. A leves egész jó. A főétel krumplija botrányos. A főzővízből teljesen kimaradt a só, és utána sem sózták. Én sem tudok vele mit kezdeni, mert az asztalokon nincs sótartó. A csirkehús kevés, apró falatkák csak, a szósz alapíze "Budapest módra" emlékeztető, a zöldségek: döntően zöldborsó és 2 féle sárgarépa karika, a borsó üveges konzervnek tűnik, nem friss borsóból készült. Étkezés után a tálcagyűjtő állványra kell tenni a tálcát, hogy ne az utánad jövők pakoljanak utánad. Ebből következik, hogy ha valaki disznó módon eszik, akkor erre a következő vendég fázik rá, mivel az egy fős személyzet viszonylag ritkán jár fel a galériára, ő lenn van a pultban. Főleg fiatalok, egyetemisták kedvelt étkezési helye. A menü mellé 195 Ft-ért lehet dobozos szénsavas üdítőt venni, jobb ár, mint az ABC-ben.
