Kispénzű, de igényes közönség törzshelye

Ahogyan Erich Kästner írja Az Emberke című meseregényében: ha finom húsból főzik a húslevest, nem kell, hogy a tányér is finom porcelánból legyen hozzá. Csak otthonosabb attól, hogy a berendezés nem olyan előkelő: a kopott medvebőrtől a falon, a használt (de mindig tiszta!) abroszoktól. Ez a kispénzű, ám mégis igényes vendégek törzshelye. Nagyszerűen főznek, igen tekintélyes adagokat hoznak ki, és mindezt mai fogalmak szerint igen alacsony áron. A tulajdonos, mindenki Robi bácsija az a fajta igazi, született üzletember, aki tudja azt, amit az 1990 óta vergődőhazai kapitalizmusban (?) oly kevesen: higy nem ma kell a vendégről minél többet lehúzni, nem az az üzlet, hanem ha bejön holnap is, holnapután is, a jövő héten is, tíz év múlva is!