Ma újból itt találtam magam

Erre volt dolgom, nem is ebédeltem még, hát valamit csak illene, a Vudízhoz meg emeletet kell mászni... megéri? Meg hát... Megint úgy voltam itt, ebben a békebeli retróban, hogy fogytán voltak már az etetőkben az anyagok, hát a maradékból kellett választani. Valamilyen furcsamorzsás csirke, valami város neve, már nem emlékszem, de az tűnt a legkellemesebbnek, hát arra ettem rá magam, rizibizis körettel. Egy doboz céklát bányásztam hozzá a hűtőből, lányok-asszonyok vidámak és kedvesek voltak, mint mindig, az étel finom, 3000 valamennyi forintot fizettem érte, leültem egy üres asztalhoz és evés közben elnézegettem a Bikás parkot. Továbbra is a legrosszabb, amit mondhatnák rájuk, hogy négyes. A végén, távozásomnál nagyon vígan körkörös boldogkatácsinyiünnepezésben merültünk el valamennyien.