A HEGYVIDÉK GYÖNGYSZEME

Ez az egyik dicsérő elnevezése a Budakeszi úton lévő Hild-villának. De mondják Hild József egyik legszebb épületének is, amely egy klasszicista remekmű a János-hegy tövében. Mai használóit és használatát nézve pedig egy impozáns székház és programhelyszín. Ezt az épületet és gondozott kertjét volt szerencsénk megnézni az Építészet Ünnepe és Éjszakája fesztivál alkalmából, természetesen fényes nappal. Kokas László építész, belsőépítész volt kalauzunk a kerti sétán és az épületbejáráson, aki a Kokas Műterem Kft. vezető tervezője. Az ő terveik alapján és generálkivitelezésével újult meg 10 évvel ezelőtt az addigra már jelentősen leromlott állapotú villa.
A kor divatja szerint, a kor elismert építészeként Hild József 1844-ben tervezte és építtette fel saját használatra nyaralónak ezt a villát, amely eredetileg jóval kisebb volt, mint ahogy most megismertük. Az épület nem maradt sokáig a klasszicizmus nagy magyar mesteréé, egy későbbi tulajdonos megbízásából pedig Pucher József építész 1889-ben jelentősen megnagyobbította azzal, hogy oldalszárnyakkal toldotta meg, és hátsó irányba is kibővítette újabb helyiségekkel. Főként ezekre a változtatásokra utalva fejtette ki számunkra Kokas László a mintegy 170 éves műemléki épület teljes felújítását vezérlő megfontolásokat, és magyarázta meg döntéseiket, amelyek nyomán nem bontották vissza az épületet a kiinduló állapotig, hanem a Hild-féle koncepció szellemiségét respektálva őriztek meg a későbbi hozzáépítésekből is, illetve véghezvittek némi bővítést. Az eredeti állapot visszaállítása, tekintettel az eltelt 170 évben történt átalakításokra és a jelentős bontások elkerülésének igényére, reménytelen vállalkozás lett volna. - írja egy építészeti szakmai oldal is. Az ilyen módon megtervezett és véghezvitt rekonstrukciónak köszönhetően most egy stílusában, hangulatában egységes és jól használható reprezentatív épületet járhattunk be.
A gyönyörűen felújított műemlék épület jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) székhelyeként működik. Az MMA-val szembeni fenntartásokat szokás ezzel a házzal kapcsolatosan is felemlegetni, az idetelepített kutatóintézete sem nagyon ismert. Mégis azt kell, mondjam, a lényeg, hogy általuk megfelelő funkciót, gondos gazdát kapott a villa. Mi pedig még egy dedikált emléklapot is kaptunk erről a látogatásról. Igazán kedves gesztus volt, köszönjük!
Itt be is fejezhetném a beszámolót, de hiányozna, hogy: 2016-ban nem csupán a villa rekonstrukciója és bővítése, hanem az úgynevezett Svájci-lak újjáépítése és az épületeket körülvevő 12 ezer négyzetméteres park teljes körű rendezése is megvalósult. Az eredetileg kertészlakként szolgáló Svájci-lak tervezőjét egyelőre nem sikerült kideríteni, valamikor 1873 körül épülhetett, és a budai hegyek egykori romantikus nyaralóépítészetének jellegzetes darabjai közé tartozik. Téves tehát, amit fent a cím sugall! A Hild-villa és a Svájci-lak két külön épület egyazon telken! A kert csodája pedig egy hatalmas és magányos cédrus, amelyet valószínűleg már Hild József is láthatott.