KETTŐZÖTT ÉLMÉNY

Még sosem voltam a Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti palotájában, most azonban a nemrég megnyitott Strobl170 kiállítás jó alkalmat ad arra, hogy megismerjük a főváros első Műcsarnokának belső értékeit, szépségeit. Az egymás melletti két összevont épület közül ez az első, ha a Belvárosból jövünk, és könnyű megismerni, mert sajnos a homlokzati kőfalat feketére festette a környezetszennyezés. De ha felnézünk rá, látjuk is a kiírást, miszerint ez itt Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnoka. Amely elkészült 1877-ben közadakozásból. Érdemes megemlíteni, hogy a főméltóságok és a pénzemberek egymást akarták lekörözni az adakozásban, becses nevüket márványtábla őrzi a portrégalériában. Láttuk, mert leültünk itt, és kimeredt nyakkal néztünk fel Lotz Károly, az elődintézmény egykori festőtanárának csodás freskóira.
Ám, hogy aktuálisan miért érdemes belépni az Andrássy út 69. alatti épületbe, az már belépésünk előtt látványosan hangsúlyos magyarázatot kap: az épület homlokzati lépcsőjén ül egy aranysárga szobor, amely minden arra járó figyelmét felkelti. A legmodernebb technikával, 3D-nyomtatással előállított mű Strobl Alajos egy 1913-ban készült emlékművének egyetlen megmaradt mellékszereplőjét, egy öntőmunkás alakját másolja. Az intézmény úgy indokolja ezt a kiállításra becsábító figurát, hogy az a lépcsőről néz fel alkotója, Strobl Alajos szellemi örökségére. Strobl Alajos a magyar szobrászat kiemelkedő egyénisége, akinek életműve szorosan összefügg a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetével. 1885-től 1925-ig tanított az Egyetem jogelődjén, az Országos Mintarajztanodán. Alkotói és oktatói munkásságának eredményeire tisztelettel emlékezve az Egyetem 2026-ban Strobl170 Jubileumi Év keretében ünnepli a mester születésének 170., valamint halálának 100. évfordulóját. Ennek a megünneplésnek kiemelkedő eleme a szeptember 19-ig megtekinthető tárlat.
Budapesten jártunkban keltünkben gyakran láthatunk mára már ikonikussá vált, nevezetes szobrokat, emlékműveket, amelyek Strobl Alajos művei, és jó száz éve a város arculatának elengedhetetlen alakítói. Csak a legismertebbek ezek közül: Mátyás-kút a Várban, a budavári Szent István-szobor, az Arany János-emlékmű a Nemzeti Múzeum előtt. Ezekre mind felhívják a figyelmet, és közérthető, mégis szakszerű tájékoztatást adnak róluk a kiállítás tablói. De az igazi meglepetés azokban a termekben várja a látogatókat, ahol az életmű több száz szobra közül 45 művet mutatnak be, közöttük múzeumokból és magángyűjteményekből kölcsönzötteket, de olyanokat is, amelyek eddig rangrejtve a Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében lapultak. Számos alkotás most oda tért vissza, ahol a budapesti közönség a 19. század végén először találkozhatott vele.