Azt viszont iskolai tanulmányaik korából bizton fel tudnák idézni, hogy Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság megalakítására. Történt ez 1825. november 3-án. Attól kezdve számítja hát az Akadémia a fennállását, ezért ünneplik most a szervezet 200 éves évfordulóját. A tudós társaságnak azonban hosszú évekig nem volt saját épülete. Mígnem egy görög származású magyar mecénás, báró Sina Simon nagy összegű adományt tett a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítésére. Ehhez aztán többen is csatlakoztak, sőt az építkezés költségeinek finanszírozásához országos gyűjtés is hozzájárult. A neoreneszánsz stílusú épület ünnepélyes megnyitójára 1865. december 11-én került sor, vagyis ennek éppen most van a 160. évfordulója. Az 1980as évek második felében teljes felújítást kapott a ház, de őszintén szólva, én erre nem emlékszem. 2023 nyarán viszont egy újabb felújítási folyamat első üteme kezdődött meg, amelynek néhány látványos eleméről sikerült képeket készítenem. Az idén nyár végén befejeződött munkálatoknak köszönhetően az MTA a korábbinál jóval nyitottabb, korszerűen felszerelt és fenntarthatóan működő épületben fogadhatja a tudomány iránt érdeklődőket és a tudományos közösség tagjait. Vélhetnénk, hogy kettős évfordulót ünnepel az Akadémia, de a 200 év kincsei címmel megrendezett reprezentatív, gazdag kiállítás a tudós társaság működésére, működtetésére, az abban jeleskedő személyek és egyes műveik bemutatására összpontosít. Pár napja művészettörténészi vezetéssel nézhettük meg ezt a terjedelmes kiállítást, így az épületről is kaptunk értékes információkat. Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben látható a kiállítás, ahol eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár kapott helyet, és eleve erre a célra lett kialakítva az épületnek ez a része. A mostani felújítás során megújultak és kibővültek ezek a kiállítóterek is. A kiállítás anyaga két nagy részből tevődik össze: Az egyik válogatás a portrégyűjteményből, amelynek köszönhetően az Akadémia létrejöttében és működtetésében fontos személyiségek, valamint az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak portréit láthatja a közönség. Tankönyvekből, sajtóból már jól ismert képekkel is találkoztunk itt, mégis a tudomány székházában látni őket eredetiben, különleges élmény. A kiállítás másik része az Akadémia gazdag kéziratgyűjteményének legértékesebb, legérdekesebb darabjait mutatja be. Rácsodálkozhatunk a Szózat eredeti kéziratára, láthatjuk II. Rákóczi Ferenc és a szövetkezett rendek szövetséglevelét, vagy például, aminek különösen örültem, Ady Endre egy már halványodó ceruzaírásos sorait az Elbocsátó szép üzenetből. És ez a halványodás is utal rá, miért csak egy évig lesz látható a kézirat-bemutató. A papírrégiségek rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra. Az egy év után pedig a felszabaduló helyeken az intézmény hatalmas portrégyűjteményéből mutatnak be további festményeket. Hogy Karikó Katalin Nobel-díja meddig lesz itt látható, azt nem tudom, de mi most szemügyre vehettük egy vitrinben kiállítva. Ilyet is ritkán látni. A kiállítás tehát a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téren lévő székházában tekinthető meg. A látogatási idő, és az egyéb ezzel kapcsolatos tudnivalók az intézmény honlapján megtalálhatóak.