Reformáció emlékműve Budapest

És akkor 1500 év után egy-két fazon keményebben a sarkára állt, hogy eddig és nem tovább, semmi pomádé, hanem csak az Úr szolgálata. Nehéz idők voltak, sok vér folyt, amíg Németországból, Svájcból elterjedt ez a nézet, a Bocskai koma meg úgy jön a képbe, aki hajlott hol erre is, hol arra is, hogy a reformáció meggyökeresedésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, vicces szimbólum a szobor kezében, a buzogány meg a vallásbéke így együtt, aztán ez a buzogány fel is került a kereszt helyett a templomok csúcsára. Nekem erről egy kicsit a Filozófusok kertje jutott eszembe a Gellért-hegyen, meg az, hogy az is arról szólt valahol, hogy egy-egy vallásalapító előjött a semmiből egy új farbával, és egyből milliók sereglettek a hátuk mögé. hogy úgy van, úgy van! Kb. ilyen "értelmes" lény az ember. Nos, hát vegyük ezt komolyabban. . nagyon magvas és értelmes gondolatok vannak a kőbe vésve, ilyenek például, hogy Minden gondotokat hagyjátok az Úrra, mert neki gondja van rátok. . . ööö. . . de akkor minek a buzogány? Csak rá kell hagyni mindent az Úrra, aztán majd csak lesz valami. Meg ilyenek, hogy Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hát csak ennyi a feladat: nyugágy, koktél, meg gyönyörködés. És akkor minden jó lesz.