Túl az esernyőkön

Utólag nagyon is sajnálom, hogy amikor az óbudai Trófeában ebédeltünk az elmúlt évek során több alkalommal is, egyszer sem mentünk be ebéd előtt vagy után a szomszédos Varga Imre Galériába, amely a szintén óbudai Budapest Galéria "kistesója". Az egykori klasszicista parasztházban még a művész életében állandó gyűjtemény nyílhatott az 1980-as években, mivel az egykori pártvezetés szimpatizált vele és a kultúrpolitika kiemelt művészként ismerte el. Nem szeretném egyáltalán politikai síkra terelni a művészetet, nekem nagyon tetszik Varga Imre legtöbb alkotása, zseniális szobrásznak tartom őt. A közeli Fő téren sokan ismerjük az Esernyős lányok szobrát, amely szintén az ő alkotása, talán az egyik leghíresebb. A múzeumban látható néhány terv, rajzok és kisebb makettek ehhez az alkotásához kapcsolódóan.
A gyűjtemény megtekintését a kertben kezdtük, amely szépen megtervezett, nagyon hangulatos, és többek között itt láthatóak Radnóti Miklós, Móricz Zsigmond, Derkovits Gyula egész alakos szobrai, valamint a Professzor és az Eltűnő idő megkapó művek is. A belső udvarban, szintén szabad térben Árpádházi Szent Erzsébet és férje, Lajos lovas emlékműve kapott helyet. A két muzeológus hölgy igazán kedves volt, egyikük körbevezetett, érdekes információkat mesélt a gyűjteményről. A kisplasztikák között többet is felismertünk, amelyeket eredeti méretben láttunk kiállítva városszerte, pl. Bartók Béla, Arthur Koestler. A sok emlékezetes mű közül még megemlíteném Sziszüfoszt, talán az egyik személyes kedvencem ez lett. Az értékes életműnek méltó helyszínen állítottak emléket. Remélem, mások is ellátogatnak ide, szerintem érdemes. A felnőtt belépő 1800 Ft-ba került.