HOME HOTEL

Két éjszakát töltöttünk el ebben a hajdani magánvillából lett, mindössze hatszobás kis boutique hotelben, és annak ellenére, hogy nem tudtuk elintézni a dolgot, amiért felutaztunk vidéki honunkból a fővárosba, mégis azt mondjuk: Megérte! Megérte, amit ezért a két napért fizettünk. Hogy végül is csak úgy itt voltunk. A szállodával együtt, közös tulajdonosok által működtetett szomszédos Villa Bagatelle-ben lévő bisztró értékelésénél levontam két pontot az adható maximumból, amit, ha lehetne, hozzáadnék itt most a Gardenhouse pontjaihoz. Nehéz megfogalmazni, miben ragadható meg az a különlegesség, amely annyira elvarázsolt bennünket. Könnyed, modern elegancia, minden részletre kiterjedő figyelemmel kialakított szobák és közösségi terek, gondos, de nem tolakodó kiszolgálás.
Néhány példa talán közelebb hozza az érzést, ahogyan ez a hely hat a vendégre, és amiért jogos, hogy tulajdonosai gyakran home hotelnek nevezik a házat: Ültem az étkező üvegfalánál az olvasósarokban, meleg takarókkal bekuckózva, és néztem a hirtelen visszatért télben a kinti hóesést. Kell ennél idillibb helyzet? Majd visszatérve a szobánkba, nézegettem a falon lévő két kortárs festményt, és rájöttem, hogy bármennyire modernek is, talán sivár is, amit ábrázolnak, de művészi színvonaluk okán mégis rendkívül megnyugtatóak. Aztán jött a reggel, és én kifejezetten szeretem a reggelizést, különösen, ha nem nekem kell megcsinálnom az ennivalót. Itt készen elénk tették, amit a szomszédos bisztró, a környéken népszerű reggeliző hely gazdag kínálatából választottunk. Hozzá a saját Brót Pékség finom kenyereit, péksüteményeit. És így jóllakva, elégedetten a sorsunkkal búcsúztunk el a Paletta nevű szobánktól és a helytől, ahol nagyon jó volt vendégnek lenni.