A vadászat folytatódik

Mármint a vadászat a Kolodko-szobrok után. Éppen csak megemésztettük Piszkos Fredet, máris kikerült a hét végén egy újabb mű a Duna partjára, ahol jellemzően a Kolodko-szobrok végig sorakoznak. Most a Lágymányosi híd lábához vonulhattak a zarándokok, egész kiterjedt játék ez, a médiában váratlanul megjelenik, hogy van egy új szobor, máris százak csapnak le a hírre, aztán vitatkoznak, hogy hol, merre lehet... mire lehet következtetni a róla készült fényképekből? Persze, órák alatt megvan a megfejtés, hát hanti vadász, meg MOL székház, ott van valahol a tövében, hátán az elejtett rénszarvassal. Mire én odaértem a villamosokkal, már egész kis banda volt a környéken, a többség becsülettel sorbaállt, hogy övé legyen a szobor, pár agresszív lelketlen, odaszökellt olykor, árnyékot vetett rá, ilyenkor a kollektíva felszólítja a dorongot. Várakozás közben az emberek trécselnek, van, aki messziről utazik ide ezért meg majd haza vonattal, de hát ilyen a zarándok, nem? Találgatások, hogy miért itt? Hát szimbólum, az egész világ egy nagy szimbólum, a Kolodko-szobrok meg különösen azok. Üzenet. Népeket űztek el, telepitettek ki az olaj miatt, az erőszakos civilizálódás az emberiség átka, a hantik a rokonaik, aztán beszéltünk még, azaz nagyképűsködtünk egymásnak páran szamojédekről, marikról, komikról, a hantik meg amúgy osztjákok... hát így van ez, amikor a Homo Sapiens a Duna partján az eredetét firtatja. Egyébként a szobor nem kifejezetten miniszobor, a megszokott apró mérethez képest kétszer nagyobb, de így is, meg úgy is, mindenhogyan szeretjük.