PÉNZ A JÁRDÁN

Kolodko Mihály legújabb budapesti miniszobra a Magyar Nemzeti Bank robosztus székházépületének sarkán jelent meg, de bármily pici is, nem nehéz észrevenni. Egy hatalmas platán bekerített lábánál, a kovácsoltvas kerítés kőpárkányán buzgólkodik a pénzfúvó, és mivel egyes felületei csillognak a napfényben, azonnal meglátni. Kivéve, ha éppen népes turistacsoport veszi körbe álmélkodva. Amikor ott voltunk egy sima hétköznap délelőttön, két ilyen csoport is jött néhány percen belül, és roppant lelkesen fogadták a látnivalót. Hogy az idegenvezetőik mit meséltek nekik a pénzfúvó kapcsán, nem tudom, de félek, hogy a kis szobrocska összetett mondandóját csak mi, itt élő magyarok érthetjük.
Mert van ugye először is a közelgő évforduló: a végletesen elinflálódott pengő helyett 80 évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot, ezzel stabilizálva az ország pénzrendszerét. A kis figura alatti varázsszőnyegen fel is sejlik az 1946-os évszám. De régi fotókról ismerős az a jelenet is, amikor az értéktelen mil/bilpengős bankjegyeket a szél fújja, majd utcasöprők takarítják fel a járdáról. Ez a kis Kolodko-figura viszont már korszerűen felszerelt pénztakarító, hiszen fején fülvédőt viselve, lombfúvóval takarít. Így lesz az értéktelen pénz elfújva. De persze itt, az MNB-épület mellett nekünk, honi nézelődőknek óhatatlanul eszünkbe jut, hogy innen, az ország jegybankjából viszont értékes közpénz lett jókora tételekben megfújva...
Mindenesetre a bámész nép humoraként valakik rátettek a bronzbankjegyre egy magyar 5 forintos és egy euró centes érmét... Lehet továbbgondolni a szimbólumokat!