Raoul Wallenberg-szobor Budapest

Orosz fogságban halt meg, a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy hol és mikor. De ha valaki méltó rá, hogy megemlékezzünk róla, akkor ő az. De nekem nem ez jut eszembe. Meg az sem, hogy ki volt a szobrászművész (egyébként Varga Imre), milyen talapzaton áll és hány centi magas. Ezek érdektelen, közömbös dolgok. De az nem közömbös, hogy ezt a szobrot 2012-ben meggyalázták, szándékosan, ostobán, értelem nélkül (lehet, hogy ez volt az életem egyik olyan lelki fordulópontja, hogy soha többé nem tudtam elfogadni a nemzetieskedésnek, hazafiságnak, konzervatívnak stb. nevezett primitív antiszemitizmust, embergyűlöletet), nem tudtam mást tenni, csak vásároltam a virágokat a János Kórház alatti virágosboltban, hordtam oda, és nem tudtam lemosni magamról így sem soha, pedig nem is én követtem el. Hát ma újra eljöttem bocsánat kérni, de a szobor ma is csak hallgatott.