Református istentisztelet volt

Ez a "Fasor" bizony a Városligeti fasor, Budapest egyik hangulatos utcája, mindkét oldalon csodás épületekkel, villákkal, kertekkel. Az érdekes református templom a XX. század elején épült ún. népies stílusban. A népi motívumok a templom kapuján és kerítésén is felismerhetőek, a Magyar népmesék sorozat illusztrációkra hajaznak, legalábbis nekem ez ugrott be elsőre. Érdekesség, hogy nem szabályos, nem szimmetrikus az építmény, hiszen a bal oldali torony sokkal magasabb, a formája, burkolata is más, mint a jobb oldali kisebb toronyé. Éppen az istentisztelet idején érkeztem, így a benti részben nem akartam járkálni. A beltér kevéssé egyszerű és puritán, mint amit általában egy református templomban megszokhattunk, és az is törekvés volt a tervezők részéről, hogy minden nemes anyagból készüljön: márványból, bronzból, kerámiából, fából, üvegből. A galériaszinten körben karzat van, ahol nemcsak az orgona kapott helyet, de sok hívő is fent ült a karzaton. A templom tervezője, Árkay Aladár kevéssé ismert, a pirogránit burkolat azonban a pécsi Zsolnay-gyárban készült, amelyet szintén a magyar népművészet ihlettett, míg a festett üvegablakokat Róth Miksa készítette.