Istenhegyi Szent László-templom Budapest

Megérkezve azonban egy olyan miliőbe érkeztem, amely jóval túlmutatott egy átlagos kávézón. A Hegyvidék egyik vallási és kulturális központjába csöppentem be. Öröm volt látni a sok kisgyerekes családot, a fiatalokat és időseket, akik a miséről jöttek ki a templomból, majd csapatosan a kávézó felé vették az irányt, ahol a gyerekeknek kézműves programot szerveztek, illetve párhuzamosan a másik teremben és a teraszon egy ifjú párnak volt az eljegyzése. A hófehér, kecses és karcsú tornyos templom viszonylag kis alapterületű, 1860-ban épült, majd 1886-ban bővítették. Érdekessége, hogy ez a Esztergom-Budapesti főegyházmegye legmagasabban fekvő plébániatemploma, 360 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az Isten-hegy (korábban Szabadság-hegy) és a Svábhegy találkozásánál. A hagyomány és a legendák szerint éppen itt pihent meg egyszer Szent László királyunk, ezért ide épült a templom, s lett a névadója és védőszentje nagy uralkodónk. Romano von Ringe osztrák udvari építész tervei alapján Ybl Miklós is részt vett a templom építésében. Kilépve a templom kapuján egy modern szabadtéri kálváriaúton mehetünk át a csinos, szépen rendezett parkon. A parkban a világháborús emlékmű mellett békésen megfér a zsibongó játszótér is. A kálvária egy új építmény itt, 2020-ban készült el, és a helyi hívek adakozásából valósult meg. A klasszikus 14 stációs kálváriákhoz képest különlgesség, hogy itt van egy 15. állomás/stáció is, aamely Jézus feltámadását ábrázolja, ezzel reményt és vigaszt adva a híveknek. A templom egyik üvegablakát a hatból Róth Miksa készítette, a bejárattól bal kézre az elsőt, egy kisgyermekként elhunyt kislányt emlékére a családja felajánlásából. Elvileg Borromei Szent Károly bíborost ábrázolja, ne kérdezzétek, miért. Fogalmam sincs. Mondjuk róla úgy hírlik, hogy minden vagyonát a szegényekre költötte, a pestisjárvány idején a betegeket ápolta. 1610-ben szentté avatták.