KÜLCSÍN ÉS BELBECS

Az Ars Sacra Fesztivál keretében meghirdetett ingyenes vezetésen voltunk nemrég a Mátyás-templomban, hivatalosabb megnevezéssel a Budavári Nagyboldogasszony-templomban. Én ezer éve nem jártam ott, a párom pedig talán még egyszer sem látogatta meg ezt a kötelező látnivalót.
Naponta látjuk, látják sokan lentről, odaátról, a pesti oldalról, a híresen szép útvonalon haladó 2-es villamosról, többségünk mégsem ismeri, kicsit sem a budai oldalon magasodó Mátyás-templomot. Ahhoz fel, oda kell menni, és ha már ott vagyunk, akkor sem elég csak bemenni az épületbe, aztán csak úgy nézelődni. Nekünk jó alkalom volt tehát ez a vezetett bejárás a mulasztásunk némi pótlására.
Alapos megismerésről természetesen nem lehetett szó ezen a szűk egy órás sétán, maradtak is bennünk megválaszolatlan kérdések, de valamennyit mégis láttunk. Mindenekelőtt láttuk a kőcsipkés neogót külsőt, amiről megtudtuk, hogy ez bizony nem az eredeti épület, no de már az is kérdés, mit tekintsünk eredetinek, különböző károsodások utáni visszaépítése, hanem jórészt Schulek Frigyes álmának megvalósulása. A templomot ugyanis 18741896 között a Schulek Frigyes tervei szerint elképzelt gótikus állapotban építették át vagy újjá, ennek eredménye látható ma is. Van azonban, aki több régit lát a maiban, mondván, hogy az építész által hűen rekonstruált, kisebb részben pedig méltó módon újraálmodott, templom neogót építészetünk legigényesebb alkotása, belső díszítése az európai szecesszió egyik csúcsteljesítménye.
Eddig tehát megvolnánk, megcsodáltuk a díszes külsőt, az égbetörő tornyot, és bementünk a templomhajóba, a csarnoktérbe. Kicsit félhomályos a belső tér, de ez hozzátartozik a misztikumkeltéshez, valahogy le kell választani a betérőt a külső világosságról... A fent hivatkozott leírás szecessziósnak minősíti a templom belső díszítését, vezetőnk viszont inkább azt a nézetet képviselte, hogy itt a neogótikának a díszítettségre, a romantikus hangulat megteremtésére való hangsúlyos törekvését látjuk. És bizony, mi vele értettünk egyet, sőt: Sok ez, nagyon sok, túlzás, ami a falakon, oszlopokon, mindenütt van. Minden négyzetcentiméteren valami minta, mintha valami magáról megfeledkezett vidéki piktor élte volna ki itt a festhetnékjét.
A kápolnák itt más, ugyancsak kiemelt jelentőségű templomhoz képest viszonylag kevés történelmi emléket, illetve híres képzőművészeti alkotást őriznek, ezért nekünk elég is volt a benti nézelődésre a vezetésen szánt idő. Kint viszont még hosszan gyönyörködtünk a látványban, kicsit körbe is jártuk az épületet, hogy több nézőpontból élvezhessük a neogótikus csodát.