Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom Budapest

Egy úr kedvesen fogadott, beinvitált, azt mondta, a templom mindig nyitva áll az érdeklődő látogatók előtt. Sajnos ez nincs így általában, pedig szerintem is ez lenne a követkendő gyakorlat. A karzatra is felmehettem, ahol egy szép világoskék orgona volt. Az egyik falon az 1700-as évektől követhetjük a jelenkorig az alapító családok családfáit. Érdekesség, hogy a templomot egyfajta helytörténeti kiállítóhelyként is használják, a két oldalsó folyosón számtalan helyi emlék, keresztelők, esküvők, sok-sok fotó és visszaemlékezés látható a tablókon, valamint népi emlékek (népviseletek, festett mázas tányérok) kis kiállítása. Ebből is látszik, hogy Rákospalota a II. világháború előtt még abszolút falusias jellegű település volt. Az egyházközség történetéből megtudhattuk, hogy a törökök kiűzése után a szinte elnéptelenedett területre evangélikus vallású szlovákok települtek be, akik sokáig Cinkotára jártak istentisztelete, később a helyi iskolában tartották ezeket, és csak 1855-ben avatták fel az első templomukat, ami nem ez volt, hanem egy kisebb. Ennek a templomnak 1936-ban volt az alapkőletétele és 1941-ben avatták fel. A 4 oszlopos, négyzetes alapú vaskos, masszív templom vasbetonból épült, de a belső tér a sok hosszú ablaknak és a kupola tetején lévő üvegnek köszönhetően mégis világos.