Városalapítók szobra Cegléd

Egyház, parasztság, polgárság, a helyi társadalom történelmi tartóoszlopai. Nagyon is ideillő ezért a Városalapítók háromalakos szobra, amelyben apáca (a város birtokosainak, az óbudai klarisszáknak emlékére), polgár és parasztlány alakja idézi fel a város történetét. Olyannyira egy tömbben állnak a város jellegzetes motívumait, épületeit ábrázoló szoboralapon, hogy messziről nézve is az egységet, az összefogást tükrözik. A szoborcsoportban egy apáca alakja jelenik meg, de ez nem azt jelenti, mint ahogyan a fenti ismertető szöveg írja, hogy egy apáca kapta meg az addig királyi birtokot. Nagy Lajos király anyja, a lengyel Erzsébet az óbudai klarisszák, hivatalos néven a Szent Klára Rend, amely a ferences rend női ága, birtokába juttatta Ceglédet 1368-ban. Az óbudai klarisszáknak hét megyében volt kisebb-nagyobb birtokuk. Csak mára ez elfelejtődött. A parasztok, polgárok utódai viszont ma is őrzik a múlt emlékeit. A szoborkompozíciót 1989. május 7-én, Cegléd várossá nyilvánítása 625. évfordulójának ünnepségsorozata keretében avatta fel az MSZMP Politikai Bizottságának egyik tagja. . . Ma már ez is történelem!

Lantos Györgyi művét 1989-ben avatták fel. A 3 alak, azaz a 3 városalapító nyilván jelképes, a legfontosabb lakossági csoportokat szimbolizálja. Egy apáca - a város birtokosainak, az óbudai klarisszáknak emlékére, egy polgárember - a kereskedők, iparosok, de egyben a városi autonómia és a polgárosodás, és egy parasztlány - az agráriumban dolgozók, földművesek csoportját jelképezi. Nagy Lajos király 1358-ban anyjának Łokietek Erzsébetnek, majd ő az óbudai klarissza apácáknak adományozta "Chegled" városát, ami egészen 1848-ig az ő birtokukban marad. A bronzból készült szobrot Cegléd város megalapításának 625. évfordulója alkalmából emelték.