Meller mustra

Na, azért a Meller-kastély az Meller-kastély, most függetlenül attól, hogy szálloda vagy múzeum vagy micsoda, azért megnézed. Ha már Csurgón ténfereg az ember... Első nap semmi, kapu zárva, semmi mozgás. A bejárati ajtón számkód van. Másnap is elmentem, hátha... nagyon közel van a városközponthoz, százméterekben mérhető. És ház impozáns egy építmény, az biztos. Mellette van valami tűzoltógarázs, meg egy kicsit arrébb a mentősök, Beszélgettem az emberekkel, egy idős hölgy is csatlakozott, hát, igazából nem tudják, nagyon ritkán jár itt valaki, szinte soha nincs nyitva. Aztán ketten elmentek valami telefonszámért, valaki meg erősen ambicionált, hogy menjek az Azúr vendéglőbe, ott lesz a megoldás, az övék a ház... beszélgettünk még a világ dolgairól, visszaballagtam a kocsimhoz, hát nem fogom én ezt megnézni, úgy tűnik, amikor nyílik a kerti nagykapu, és egy fiatalember tárja éppen, aki biciklivel érkezett, én meg mint a vadászkutya azonnal rárontottam, hogy hú, de jó, aztán bemehetek-e? Néhány szót váltottunk, aztán ok, igen, be. Nagyon kedves volt, mutogatta a ház belsejét, értékeit, de ez nem tartott sokáig, mert éppen vendégeket várt, azok meg is jöttek, és nyilván velük kellett inkább törődnie. Én meg hálás voltam, hogy belül is lehettem, jó hely is, érték, ami megmaradt, amit őriznek, fejlesztenek,. és talán nem válik rommá. mint szerencsétlenebb társai.