Szilveszteri rémálom

A szobába kipakolva, izgatottan mentünk le párommal a wellness részlegre. Meglepődve tapasztaltuk, milyen kevés medence fogadott bennünket. Ez még nem is okozott volna nagy problémát, azonban másnap amikor felkeltem, rémülten vettem észre, hogy bedagadtak a szemeim és rettentően fájtak. A reggelit már könnyek közt, égő fájdalmak közepette fogyasztottam el.
Kora délután lementem a portára, ahol egy látszólag nagyon kedves szemüveges hölgy fogadott és érdeklődött a problémám felől. Mikor beszélgetésünk azon pontjára érkeztünk, hogy a wellness részleget valószínűleg nem takarítják eleget, ez okozhatta a gyulladást, mit sem törődve mosolygott és közölte, nem tehet ezért semmit. Elképedve eszméltem rá, hogy a fent említett hölgy a normál emberiség egy szikráját sem véltem felfedezni a már-már gúnyosan vigyorgó tekintetében. Meglepődve és felháborodva tapasztaltam, hogy semmi segítséget nem kaptam betegségem ügyében amit a hotel szolgáltatásai mellé kéretlenül kaptam. A kamilla teámat is magam kellett kifizetnem, hogy ápoljam vele a szememet.
Megpróbáltam szilveszter alkalmából türtőztetni magam és később panaszt tenni ezért, azonban ekkor jött a második pofon.
A gála vacsora helyszínére betérve már furcsa módon senki nem kérdezte meg, melyik szobából jöttünk, és segített megmutatni az asztalunkat. Ennek hiányában két üres helyet választottunk magunk és leültünk. Ekkor szóltak, nem jó helyen ülünk és átirányítottak egy másik asztalhoz. Mondanom sem kell mekkora tömeg volt és milyen kis hely jutott egy fő számára. A mellettem ülő hölgy ránk szólt; itt már ülnek, ne foglaljuk el más helyét. Kissé szégyenkezve, de annál dühösebben álltunk fel és mentünk ki a portára megkérdezni, hol a helyünk.
Kiderült, csak minket nem írtak fel egy asztalhoz sem, de azért a számlánkra már ráterhelték a vacsora költségeit. Több mint fél óra várakozás után meguntuk, és lemondtuk ezt a szolgáltatást.
Voltunk már más hotelekben, amik hozzáteszem nem öt csillagosak voltak, mégis sokkal pontosabb szervezettséggel, segítőkészséggel működtek.
250 km-t megtéve, a felhőtlen szórakozás reményében indultunk el Budapestről, majd fertőzéssel a szememen, szilveszteri vacsora nélkül távoztunk