A reformvallásúak főtemploma

Kelet-Magyarországot hatékonyabban elérték Kálvin tanai, ami érdekes, hogy hogyan is lesz egy kiszolgáltatott falusi ember ilyenista vagy olyanista, ha Svájcban vagy Amerikában kitalálnak egy új vallást, az hogyan hat özvegy Jobbágyné hitére vagy gondolataira egy távoli országban? De mindegy is az, itt van Sárospatak, itt van Debrecen, ide kötödnek a reformtanok, amik kissé felülírták a katolikusok bíborban és aranyban fetrengő potrohos világát. És az ország legnagyobb református temploma éppen ezért a debreceni. Az érdeklődő ember meg persze, hogy végiglátogatja a legnagyobb (meg a kisebb) katedrálisokat, mecseteket, zsinagógákat meg más templomokat is, hiszen valamit tudni illik embertársaink furcsaságairól is. Impozáns építmény ez is. Azok a bizarr szokások, amik más csoportosulásokban dívnak, hogy az emberek képeket meg szobrokat csókolgatnak, az itt gyökeresen hiányzik. A református templom puritán, sokszor inkább otthonos, meleg és baráti, de a nagyobbak is inkább tekintélytisztelők. Ez tükröződik a belső elrendezésen, díszítettségen is. Kemény, szigorú, nyakas figurák ülnek itt és vallanak hitet. A kívülálló meg szerencsére bejárhatja a templomot, egyik toronyba lift visz fel, ha akarod egy darabig. Fent átmehetsz a másik toronyba is, ott fel lehet mászni további falépcsőkön a nagy Rákóczi haranghoz, meg a torony tetejébe egy kis kilátásért. Ok, magasan vagyunk itt, de azért nem annyira pazar a kilátás, bár érdekes a várost innen látni. A nagytemplom és Debrecen nem egyszer kiemelkedő politikai szerepet is játszott az ország életében, de ezt mondja el más is, ne vegyük el a kenyerét.