Ideális törzshely lehetne

A Filiben már jártam néhányszor évekkel ezelőtt, de akkor más tulajdonosa és neve volt. Most teljesen véletlenül választottuk ezt a helyet a 40 fokos kánikulában, és bár kint ültünk le, szerencsére átlengte annyira a szél, hogy nem volt elviselhetetlen (bent is lett volna hely, de nincs légkondi).
Első pillantásra barátságosnak tűnt, a falon Esztergom jellegzetes épületeit ábrázoló freskók, minden asztalon egy magazin, ami remek ötlet, hiszen aki kevéssé volt éhes, az a receptes újságokat forgatva garantáltan éhesebb lesz.
Bár nem kérdeztünk rá, de határozottan úgy tűnt, hogy a pincér maga a tulaj. Vagy ha nem, akkor hát baromi jó a szakmájában, mert pont úgy éreztük, mintha a házigazdánk lenne. Javasolt, kérdezett, érdeklődött azon felül is, mint az egy pincérnek sajátja.
Sajnos szűkített étlappal működtek, elég kicsi volt a választék, de azért találtunk kedvünkre valót. Én görög gyümölcslevest kértem tejszínhab nélkül (nem értem én a tejszínhabos gyümölcslevesek lélektanát, de ez egy másik történet), ami kis csészében érkezett ugyan, de tele volt meglepetéssel. A gyümölcsök apróra voltak vágva, és nem valami teszkógazdaságos dobozos izéből készülhetett, némelyiket fel sem ismertem ízről-színről. A teteje pirított édeskalács-kockákkal volt megszórva, talán mandulás lehetett, mert ropogott benne valami. Főételnek mindketten baconbe tekert csirkét ettünk, én salátával, a párom sült krumplival. Szerintem én jártam jobban, bár a lilahagymát engedték eluralkodni a salátában, jó lett volna, ha az is egy kicsit fantáziadúsabb, de a hús teljesen rendben volt.
Még biztosan visszatérünk ide, remélem, akkor már rendes étlapról választhatunk.