Épp a Mementó burgernél jártunk, amikor elkapott a zápor. Amúgy is be akartunk menni, így aztán nem volt nehéz dönteni. Érdekes, hogy nem engedtek be a kutyával, miközben első osztályú éttermekben sem volt ez probléma, de legalább a teraszon leülhettünk. Panyolai pálinkákat tartanak, továbbá Gere-Schubert és Thummerrer borokat.
Legutóbbi tatabányai gasztrotúránk alkalmával az első igazi kocsma, amit meglátogattunk, az Unikum-ház volt. Kedves kiszolgálás, kedélyes, kommunikatív törzsvendégek fogadtak. Vélhető, hogy ebben az is közrejátszott, hogy idegenvezetőnk, bár negyed évszázada a fővárosban él, Tatabányán nőtt fel és kocsmákban szocializálódott.
Ittunk egy üveg Radebergert (1260 ft), a kisUnicumot (650), meg egy hosszúlépést Olaszrizlingből (500). Remek kocsma, ez, különösen, hogy a Badacsonyi Barna pince remek borait mérik ki baráti áron. Tisztes négy pont.
Tatabányára való megérkezésünk után első hely, ahova benéztünk a Lipóti Pékség azon egysége volt, mely a vasútállomás épületében működik. Vettem egy csokis croissant-t valamint egy tönkölykockát, egyik 499 forint volt, a másik 399, ami jó ár/érték arány. Biztosra mentünk, el is fogyott mindkettő. Négy pont a hely.
