GRÓFI KASTÉLYKÁPOLNA

Hogy a barokk szimmetria szabályai szerint kialakított kastély egyik oldalszárnyában lévő kastélytemplom egyházjogi státuszát illetően építésekor avagy manapság pontosan minek számít, kápolna vagy templom, azt sajnos, mint másoknak, nekem sem sikerült kiderítenem. A kastély hivatalos honlapján is felváltva használják a két elnevezést, de mostanság gyakoribb a kastélykápolna titulus, mivel nincs benne rendszeres misézés, nem tartozik hozzá egyházi közösség, plébánia, és nem is a római katolikus egyház tartja fenn, hanem ilyen szempontból is a kastélyhoz tartozik. Minden más szempontból egy nagyon is figyelemreméltó egyházi létesítmény, amelyet évek óta szerettünk volna közelről megnézni, és most, a Húsvéti ünnepek alkalmából szervezett vezetések egyikén sikerült bejutnunk. Egyébként a kastélylátogatás során csak fentről, üvegablakon át lehet ide letekinteni. Téves tehát, amit fent ír az ismertető szöveg, miszerint: A kastélytemplom a múzeum nyitvatartási idejében látogatható.
A kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal szándéka szerint az épület bővítése során a kor egyik legnagyobb kastélytemplomát alakították itt ki, amelyhez először a reformátusok ott álló templomát kellett elbontani, de ezt megfelelően ellentételezte a gróf. A belső kialakításában dúsan díszített templomot 1749-ben szentelték fel, két év múlva pedig Mária Terézia is részt vett itt egy szentmisén.
A templombelső egy trónterem képzetét kelti. A kápolna fő ékessége az építészetileg is hangsúlyosan kialakított, négy fekete márványoszlop által tartott, ún. baldachinos oltár, tetején koronaformájú díszmennyezet a vörös márványból faragott tabernákulum felett. A belső kialakítás reprezentatív elemei közül ki kell még emelni, mint meglehetős ritkaságot, hogy a fehér-arany festésű, rokokó ornamentikával és domborműves jelenetekkel díszített szószékből kettő is van, a szentély előtt mindkét oldalon elhelyeztek egyet. A főoltárkép a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, ami meglepő, mivel Gödöllőn és környékén nincs jelentősebb természetes víz, hogy ez indokolná a hidak, a vizek, a vízen járók védelmezőjének idehozatalát. Vezetőnk magyarázata szerint a cseh szent tiszteletét, a kor úgymond divatja szerint, Grassalkovich gróf terjesztette el a környéken, és egyebek mellett személyes okok is szerepet játszottak ebben. A diadalíven a Grassalkovich család címere látható, a szemközti falon pedig Grassalkovich I. Antal velencei üvegmozaikból készült portréja néz ránk. Ez sem gyakori, hogy nem egyházi személy arcképe legyen egy templomban. De ez a kastélytemplom vagy kápolna egy család lakhelyének megszentelt vallásgyakorlási színhelyéül épült, még ha a település lakói is részt vehettek alkalmanként a szertartásokon.