Boldog békeidők!

Bár nem vagyunk nagy sütievők, gyulai kiruccanásunk kihagyhatatlan programja volt a Százéves Cukrászda felkeresése.
A helyről már mindent megírtak, minden négyzetcentiméterét lefényképeztek előttünk. Mégis más "élőben" látni, megérint a varázs.

Az eladótérben szép sütemények és ezerféle bonbon. Választanék egy diabetikus tortát, de sajnos nincs. Hmmmm. Iszom egy kávét, finom. A férjem tortázik, azt mondja, pont olyan finom, mint bárhol másutt. ;)

Az árak igencsak borsosak, de hát gondolom, a vásárlóközönség zömmel a legendás intézményre kíváncsi, egyszer el kell jönni ide, kerül, amibe kerül. Én úgy fogom fel, hogy múzeumba jöttem, és így már nem is tűnik drágának a belépőjegy. Nem csak a cukrászdában érdemes alaposan körülnézni, de a szomszédos helyiségben és a folyosón kiállított régi tárgyak, eszközök is nagyon érdekesek.