Továbbra is az élen

Mi tagadás, elolvastam, mit is írtam a Mirage-ról mielőtt nekifogtam volna a mai élmény értékelésének. Leginkább azon csodálkoztam, hogy miért adtam a beltérnek öt pontot, miközben sosem tetszett igazán. Talán figyelmetlenségből.
Ma csak egy amolyan gyorstesztre ültem be, hogy lássam, tartják-e a színvonalat. Tartják.
25 percet vártam a levesre, ami kicsit sok, de meg épp hogy belefér. Maga a leves – sütőtökkrémleves kacsamájas pelmenyvel – remek volt, 5 pont. (1500 ft). A desszert – almás mákos rétes pohárban – jól volt elképzelve, de sem a nem túl friss rétestölcsér, sem a tölteléke nem hatott meg. A liofilizált málnát jó ötlet volt körészórni. 4 pont. (1000 ft)
A kiszolgálás korrekt, bár nem kedvelem, hogy ha a pincér azzal nyugtázza a rendelés felvételét, hogy „jó”.
Egy classic limonádét ittam, negyed liter 350 ft – ez igen jó ár érték arány. Felfedeztem a Konyári pince egyik legjobb borát az itallapon, jóval olcsóbban, mint amennyi a szaküzletben – Páva cuvéeről van szó, ez a szaküzletben 12500, itt 9900. Egyébként is igen jó a borlap.
5 pont a hely, nem kétséges.
S továbbra is a legjobb a városban.