Alföldi túristák a Palóc fővárosban

Ma reggel váratlanul a palócok földjén találtuk magunkat. Igaz nem is olyan tervezetlen volt ez,mert az olvasás meghozta a kedvet: Mikszáth-tól is olvastam újra mostanság és a könyvborítós ikonikus kis templom elvitt a múltba: több, mint 10 éve voltunk itt egy Húsvétkor. Én azóta is visszajártam: fejben és a könyv lapjain.
De ma ott voltunk végre: még igencsak téli álmából ébredezett az Ófalu, így a néptelenség kedvezett a csendes kóborlásnak.
Itt-ott betévedtünk vásárfiáért: a fazekashoz, a csipkéshez, a legjobb kenyérlángost enni, sajtboltba, puncsot inni.De az igazi élmény az volt, amikor a déli harangszó már a templomocskában ért bennünket.
A könyv szereplői között találtam magam: a Tót atyafiak és a Jó palócoknál. Mikszáth szerint: "A babona keresi a ködöt,a köd vonzza a babonát." A gondnok néni mesélte a hallgatóságnak,
hogy a templomban látható régi szőttest régészek találták az erdőben, de se elfoszolva, se megpenészedve nem volt. Bizonyára vannak kételkedők. Mikszáth azonban pontosan tudta, hogy a babona, köd és hit ezen a vidéken kéz a kézben jár.Úgy tűnik: még ma is.