Szent László római katolikus templom Nemeskér

Először is, tudtad, hogy Nemeskér volt egykor Sopron Vármegye székhelye? Nem tudtad. . . Na, akkor mondom. Szóval Sopron egy szabad királyi város volt, Nemeskér meg egy nemesek-lakta hely, így aztán a nemesi vármegye a gyűléseit és a közigazgatását a tiszta nemesi lakosságú Nemeskérre költöztette. A falu közepén a mai napig áll az 1669-ben épült egykori Megyeháza vastag falaival és barokk kapujával. Bár a templom mai formájában egy tipikus, elegáns 18. századi barokk épület, a gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak. Az első felét még az 1358-ban ideérkező márcfalvi ágostonrendi szerzetesek építették. A reformáció idején a falu teljes lakossága evangélikus lett, így ezt a régi katolikus épületet használták. Amikor a földesurak erőszakkal visszavették tőlük (ez indította el az új evangélikus fatemplom építését), a katolikusok alaposan átépítették és kibővítették a hajót. A kórus vakolata alatt a restaurátorok megtalálták a protestáns korból ottmaradt, Mózest a kőtáblákkal ábrázoló falfestményt, alatta pedig egy 1759-es márványtábla büszkén hirdeti a falu visszafordítását a katolikus hitre. A templom külső falánál, egy latin nyelvű felirat van. Ha a szövegből kiemeled a nagyobb méretű és eltérő színű betűket, azok római számokként összeadva pontosan kiadják a templom bővítésének évszámát: 1760. A templom éppen zárva volt, de azért bepillantást enged az ajtó valamennyire. A főoltár képe egy igazi rábaközi/kisalföldi klasszikus motívum: Szent László királyt ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából. A mellette álló Szent István és Szent Imre szobrok rendkívül értékes, finom barokk faragványok. Ez a templom a tökéletes építészeti bizonyítéka annak a vallási kötélhúzásnak, ami a Rábaköz és Sopron vidékét jellemezte a 1718. században.