Véletlen beesés

Van az úgy, hogy mászkálsz a világban, hú, merre menjünk, menjünk inkább Pápa felé, arra nem annyira forgalmas, aztán majd lesz valahogy... inni kéne valamit, meg hát talán WC is. Jó, üssük be, hogy benzinkút. Na, ott egy MOL-kút,.. pont jó. A fenét volt jó. Pár km vergődés után egy minden infrastruktúra nélküli MOL-kút árválkodik a határban. Francba, üssük be, hogy cukrászda! Na, aztán így kerültünk ide. Ital volt, fagyi volt, mellékhelyiség is. Ennél sokkal több nem, a lányoknak nehéz napjuk lehetett a pultban, eléggé barátságtalanok voltak, és mindig valami hűtőajtót csapkodtak. Egy víz, egy zéró kóla, 5 gombóc fagylalt az 4500 Ft. De, miután fogyasztottunk, így emelt fővel használtuk a WC-t, ami ugyebár másoknak külön búcsúcédula. Béke volt, nyugalom, aztán bejött egy roma család, nem voltak se szegények, se piszkosak, csak zabolátlanok. A három gyerek pillanatok alatt belakta a teret, zajosak voltak és fékezhetetlenek. Hát éppen menni készültünk amúgy is