GacsG adatlapja

] lehetett ilyen fénykorában. Ma már a nyomába sem ér a Kavalkádnak. Nincs közel Budapesthez, de egy mennyei ebédért már megéri elmenni Gyöngyösre.

Közben - közvetlenül a bejárat mellett - valaki összetört egy jó nagy üvegpoharat, de a lőtéri kutyát sem érdekelte az alkalmazottak közül, végül egy vendég kotorta össze az üvegdarabokat. A székelykáposzta: már esztétikailag is gyanús volt az okkersárgába hajó színével és a kávéskanálnyi tejföllel a tetején. Káposztaleves benyomását keltette. Pici kevergetés után döbbenet: kb. 2-3 dkg hús volt benne. Sótlan, fűszertelen . . . undorító volt. Nem III. osztályú, hanem osztályon aluli a kiszolgálással együtt, kb. 5000 forintért. Tanakodtunk, hogy csinálhatták a káposztát? Nos ez lehetett a receptje: A káposztát főzd meg hatszor annyi vízben, 1 mokkáskanál osztályon aluli édes-nemes pirospaprikával, só és más fűszer nem kell bele. A vendégek által el nem fogyasztott vegyes - főtt, sült, párolt, abált . . . - húsokat, mócsingokat, pörcöket hangyaszorgalommal gyűjtsd össze és tálaláskor a megfőzött káposztába tegyél ezekből néhány kis darabot, végül 1 kk 0,1%-os tejfölt dobj a tetejére. És a medvehagyma leves? Hozzávalók: 2 dkg apróra vágott medvehagyma, 5 liter víz, 1 kk só, amit megfőzöl. Tálaláskor dobj bele 2 db jó szenesre sütött vöröshagyma karikát, abból a készletből, ami a vendégek tányérján a sült hagymás tarjaszeletekből megmaradt. Nos jó étvágyat!