K.Kitti2 adatlapja

A gyerekek kértek fagyit. 1 gombóc eper és 1csoki-eper tejszínhabbal erdei gyümölcs szósszal. Harmadjára sikerült is eltalálni és még ekkor is lemaradt az öntet, de ekkor már inkább nem szóltunk. Majd mikor fizettünk kiderült, hogy nem hallották hogy kértük a csomagolást, így kidobták az ételt. Minden drágább lett és kisebb adag. Vadászni kellett a pincéreket, ha kérni akartunk valamit és egyszer kérdeztek kérünk e inni vagy hozhatnak e még valamit. Nem ezt szoktuk itt meg, így nagy csalódás volt! Azt hiszem többet nem megyünk, pedig szerettük ezt az éttermet barátokkal és családdal is.

Már az első pillanatban furcsa volt, hogy a jobb oldalon elhelyezkedő kávézó-cukrászda üres volt, de még a pult mögött se volt senki. Bal kézre egy paraván nap eltakart rész, ahol a résen láttunk embereket mozogni , amint épp a svéd asztalról szedik össze ebédjüket. Gondoltuk rossz helyen vagyunk ez a hotelben megszálló vendégeknek fenntartott rész. Tévedtünk. Maga az étterem volt. Nehezen találtunk egy pincért, aki felajánlotta, hogy oda ülünk ahova csak szeretnénk, ugyanis rajtunk kívül és a hotel vendégeim kívül senki más nem volt. Ekkor már elgondolkodtam, hogy inkább menjünk, de adtam egy esélyt a helynek. A pincér nagyon kedves, figyelmes volt. Előételek kacsa mouse-t kértem aszalt szilvás lilahagyma lekvárral és savanyított hagymával. Amíg vártuk az ételeinket próbáltunk beszélgetni, de nagyon zavaró volt a sok össze-vissza mászkáló és hangosan beszélgető vendég. Volt, aki a kávé géppel küzdött vagy épp az étterem közepén csomagokkal fel pakolva búcsúzkodott. Meg érkezett az előételem. Első ránézésre megállapítottam, hogy nem az én ízlésemnek megfelelő a tálalás. Mindezek ellenére azért bíztam az ízében. A kacsa mouse kellően fűszeres, kicsit már túl borsos és krémes állagú. Hozza egy ketté vágott zsemle pirítva. A zsemle házi jellegű, finom, de jobban el tudtam volna képzelni egy szépen fel szeletelt bagettet. Az aszalt szilvás lilahagyma jól illett a kacsa mouse-hoz, viszont az savanyított hagyma nagyon lightosra sikeredett. Összeségében nem volt rossz, majd érkezett a kacsa gombóc leves. Ahogy ketté vágtam a gombócot már láttam, hogy nyers, de azért meg kóstoltam ehetetlenül nyers volt, így szóltam a pincérnek, aki nagyon kedvesen -bár nem túl meglepetten- vissza vitte a levest, majd hozott másikat. A következő el már oda figyeltek, hogy jóó keményre főjön a gombóc. A leves és a gombóc is annyira borsos volt, hogy más ízt már nem is éreztem. Végül úgy döntöttem, hogy jól laktam az elő étellel és távoztunk, majd a msáhol [moderálva - a szerk. ] folytattuk a desszerttel, ami ismét nem hazudtolta meg magát.