tomii9 adatlapja

) Mondtuk, hogy igen, adott étlapot, felvette az italrendeléseinket, 1 perc mulva már jött is vissza, hogy sikerült-e választani. Az 1 perc egyáltalán nem túlzás, épphogy kinyitottuk az étlapot. Miután nyilván nem tudtunk még választani, fájdalmas arccal sarkon fordult, és elment trécselni a haverjaival. Miután kiválasztottuk az ételeinket (amik amúgy tök jól hangzottak), becsuktuk az étlapokat és vártunk. . . és vártunk. . . és integettünk. . . és vártunk. . és nem foglalkoztak velünk [moderálva - a szerk. ]. Fél füllel hallottuk, hogy az egyik szomszéd asztalnál azon morog egy úr, hogy "Ennyiszer 15 perc alatt már elkészítettem volna én magam" (és mi még nem is rendeltünk! ! ! ). Ezután úgy döntöttünk, hogy kifizetjük az italokat és szevasz tavasz.